Júli. 31.

Ma reggel mikor felkeltem, szakadt az eső, és kb. 50km/h szél volt. Ami elég hangossá tette a reggelt. Reggeli közben azon gondolkoztam, hogy én hogyan megyek majd iskolába, mert kb. 2km-t gyalogolnom kell, és esőkabátom meg nincs, vagyis van egy narancssárga, de azt a rögbi ezdő kocsijába felejtettem, még a rögbi mecsen, és a bátyám elfelejtette visszakérni, mert, ő minden nap találkozik vele, mert a rögbi edző a Kensington Hight’-ban dolgozik, én meg ugyebár már nem járok oda. De ha itt is lenne az esőkabátom, akkor sem vihetném az iskolába, mert az iskolába, csak sötétkék esőkabátot lehet bevinni. Miközben ezen tűnődtem a reggeli közben, az apukám mondta, hogy elvisz az iskolába, mert hogy ő nem dolgozni, hanem egy számítógépes kurzusra megy, és hogy van ideje. Ennek nagyon örültem, mert nem kellett bőrigáznom az esőben. De ugyan akkor, kicsit furán is éreztem magam, mert a szüleimnek nincs túl sok pénze, és főleg nem, arra hogy engem elvigyenek az elég messze lévő iskolába. Ez onnan derűlt ki, hogy amikor reggel mentünk, megálltunk tankolni, és az apukám csak 50 randért azaz 1000 forintért vett benzint. Valahogy megpróbálom meghálálni, mert ez igazán nem az ő feladatuk. Az iskolában a szokásos történt, beszélgettem, és próbálok barátokat szerezni, már kb. 4-5 ember ki is emelkedett a tömegből a szememben, és ők akár még nagyon jó barátok is lehetnek. Megkaptam a könyveimet, ez újabb 10 kg volt, de most legalább volt hely a táskámba, és beraktam. Szünetben, (itt 2x 20p szünet van, az első a 3. óra után, a 2. az 5. óra után, átlagosan 6 órám van, 1 nap van 7) szokásosan kimentünk a kertbe, miközben leraktam a táskám, és csak az egyik fogantyúját fogtam, kiszakadt a nagy súly miat... No sebaj, megkeresem a számlát, és visszaviszem. Ha szerencsém van adnak egy újat. Jah, a kertre visszatérve, a kertben, ami alatt az iskola körüli mezőket értem, itt található 3 rendes nagy füves focipálya, 6 teniszpálya, 2 rögbipálya, egy elég nagy medence, 1 tornarerem. Otthon egy átlagos iskolához tartozik ezek közűl egy tornaterem, és jó esetben egy focipálya...
Az iskolában megkérdeztem az angol tanárt, hogy késöbb tudna-e korrepetálni angolból, mert felsőfokú angol nyelvizsgát szeretnék letenni még az ittlétem alatt. Mondtam neki, hogy nem olyan sürgős, csak majd 1-2 hónap mulva lesz aktuális, mert addig szavakat tanulok, könyvet olvasok, és kiszótárazom az idegen szavakat, és majd csak 1-2 hónap után, miután tudom a szavak után rendbe kéne rakni a nyelvtant. Ő mondta, hogy majd számíthatok rá. Ha már a tanulásnál tartunk, mindenki mondta, hogy nem kell halálra tanulnom magam, elég ha közepes vagyok, de azért ne bukjak meg, mert hogy érezzem jól magam. Ezt egy tanár is mondta az iskolában. Én szerintem csak angolre fogok nagyon odafigyelni, a matekra nem kell sok időt fektetnem, mert most azt tanuljuk, amit én otthon fél évvel ez elött. Most tudni illik, 10-es vagyok, a bátyám 11-es, és ő most tanulja az egyenlet megoldást. (pl.: (1-x)x(x-1), vagy 6x-2=4, és mennyi az x. (x=1, -1)) Az angolon kívűl, még a földrajz ami érdekes, most például kell egy kiselőadást csinálni, a többiek 4 hete tudják, és jövő hét hétfőre kell megcsinálni. Én azt mondtam, hogy a hétvégén megpróbálom megcsinálni, mivel van egy nagyon egyszerű, és látványos tervem, ami a vulkánok működését mutatja be. Ha készen lesz, és nem égek be vele, akkor megpróbálom megmutatni nektek is.
Délután megint attól paráztam, hogy jól elázok, mert a nap folyamán az igen erős szél mellett, ami az egész napra állandónak bizonyúlt, néha elkezdet szakadni az eső is. Amikor elindultam akkor még nem esett, és bíztam benne, hogy amíg elérek a buszmegállóig, addig ez nem is igen fog változni, de nem így lett. Az utam felénél elkezdett szakadni az eső. Jah, az iskolából a buszmegállóig úgy jutok el, hogy át kell mennem egy 6 sávos majd egy kissebb, csupán 4 sávos főuton. Zebra nincs. De van kb. 20mp amikor egyik irányból sem jön autó, vagyis csak a kanyarodó sávból, aminek nem olyan nagy a forgalma, és akkor át tudok menni az utón. A másik útán, a 4 sávoson is ugyan ezt a technikát alkalmazom. Lényeg a lényeg, elértem a buszmegállóhoz, amin igaz van tető, de a szél befújta az esőt, tehát semmit nem ér. A következő buszhoz, meg még volt fél órám, ezért úgy döntöttem, hogy taxival megyek haza, mert abból minden percben jön egy. Le is intettem egyett, 6.50 randért haza vitt. A busz is elvileg ennyibe kerűlne, de igazából ez buszsoffőrtől fögg, mert utaztam már 8.70 randért és 5.30 randért ugyan azon a vonalon, ugyan azon a távolságon, csak a buszsoffőr volt más. No de sikresen hazaértem, tömegnyomor sem volt, kényelmesen elfértem, volt egy hely a elöl, a soffőr mellett, és oda ültettek, tehát lehet hogy hátul nagy nyomor volt, és kényelmesen elfértem.:-PJ
Délután meglátogatott Hans, hogy oda adja a havi bérletem, ami 257 randba került. Szerencsére volt nálam kézpénz, és ki is tudtam neki fizetni. Majd megdicsért, hogy sokat fejlődött a nyelvtudásom, és sokkal jobb a kiejtésem is. Ennek a dicséretnek örűltem, mert ha itt mondok egy nehéz összetett mondatot hibátlanul, akkor senki sem dícsér meg, hogy igen, ezt sikerült elmondanod, és hogy milyen ügyes vagy. Nem, az emberek csak kommentálják, vagy válaszolnak épp ha ez egy kérdés volt. Nem úgy mint otthon, angol órán, ott megdícsérnek, hogy „Toma gratulálok”! Tehát ezek a dolgok jól esnek. Igaz, nem is várom el, hogy megdícsérjenek, csak hát ehhez vagyok hozzászokva, mert 4 év angol tanulás alatt, mindig ez volt. De most 1 év alatt minden meg fog változni. Most fog beérni annak a 4 év kemény angoltanulásnak a gyümölcse, hogy remélhetőleg megtanulok anyanyelvi szinten angolul. De addig 11 hónap még hátra van, és ez alatt a 11 hónap alatt viszont még ki kell tartanom, és keményen tanulnom, hogy meglegyen a hőn áhított eredmény.