Palacsinta sütés

Egyik este, már nem is tudom, hogy melyik nap, zenét halgattam a szobámba, mert nagyon fáradt voltam, meg egy kicsit lusta is. A család férfi tagjai mind a mecsetben voltak, és csak az anyukám volt otthon. Fél óra zenehalgatás után, rájöttem hogy sokkal értelmesebb az anyukámmal beszélgetni, mint a szobámba dögleni. Ki is mentem a szobámból, az ebédlőbe, ahol anyukám épp dolgozott. (Az anyukám ruhákat csinál, rendszerint munkaidőben, de otthon is dolgozik plussz pénzért) Majd elkesztem beszélgetni. Szóba jöttek az iszlám szokások, ünnepek, mert nemsokára következik a nagybőjt, ami abból áll, hogy csak reggel napfelkelte elött, és este csak napfelkelte után esznek. Tudni illik a családom nagyon vallásos, az apukám például 4-kor kel fell és imádkozik. Miután ezeket megbeszéltük, elmondta hogy mi miért van, azután felhozta, hogy nem érti, hogy Palesztínából mért költöztetik ki az arabokat, mert hogy a zsidók és az arabok jól megvannak együtt. Mondtam neki, hogy Palesztína már nem létezik, hanem Izrael, Libanon, és még egy csomó ország van ma már ott.
Miután ezt is megvitattuk mondta, hogy mindig palacsintát csinál a család férfi tagjainak, miután ők hazajöttek a mecsetből, mert hogy addigra nagyon éhesek lesznek. Az anyukám más tésztát használ a palacsintához, mert ő nem tesz bele szénsavas vízet. Másképp is csinálja a palacsintát, mert mi általában gáztűzhelyen csináljuk, nem mondom hogy nagyon sok, de nem kevés olajba. Itt villanytűzhelyen, és nagyon kevés olajjal. Beleönt egy keveset a serpenyőbe, egy papírral kikeni a forró serpenyőt, majd a maradék olajat egy tálba önti, hogy legközelebb is tudja majd használni. Tehát elég lassan, mindössze 4 palacsintát csináltunk 15 perc alatt. Mivel nem volt sok olaj, ezért nem csúszott olyan jól a palacsinta, ezért nem tudtam feldobni, és úgy átfordítani, így hát kézzel kellett. De nagy sikere let, és mondta az anyukám, hogy legközelebb majd a magyar recept szerint csináljuk, csak ahhoz be kell vásárolni.